Ambrosia artemisifolia L.
magyar neve
Parlagfû
© 1998-2001 Sóskút 2000 Társaság
 |
 |
 |
 |
 |
Miért kell irtanunk ...
A szénanátha korunk egyik leggyakoribb allergiás betegsége.
A szénanátha korunk egyik leggyakoribb allergiás betegsége. A népesség 15 -20%-át érinti. Elsõsorban a 30-as 40-es korosztály és a gyermekek szenvednek tõle. Önmagában nem életveszélyes, de a mindennapi életünket jelentõsen megkeseríti. Csökkenti a teljesítõképességet munkában és tanulásban egyaránt. Súlyosabb esetekben alvászavarhoz, kimerültséghez vezet. Tünetei a közönséges meghûléshez hasonlóak: hirtelen jelentkezõ, vízszerû orrfolyás láz nélkül, tüsszögési rohamokkal, szem- és torokviszketéssel kísérve. Leggyakoribb kiváltója a virágzóó növények szabad szemmel nem látható virágpora. Szerencsére a virágos növények kis hányada okoz csak allergiát. A leggyakoribb allergén termelõk a füvek, egyes gabonafajták (áprilistól júliusig virágoznak) és a gyomok. Ezek közül a parlagfû - júliustól késõ õszig virágzik- emelkedik ki, ennek a virágpora a legagresszívebb allergológiai szempontból.
Az allergiára való hajlam öröklõdik.
Azokban a családokban, ahol legalább az egyik vagy mindkét szülõ allergiás a gyerekek is nagyobb valószínûséggel lesznek betegek. Emellett a környezeti hatások játszanak fontos szerepet az allergia kialakulásában. Az érzékennyé váláshoz (szenzibilizálódáshoz) idõ kell, vagyis az allergénnel való elsõ találkozáskor még nem jelentkeznek a tünetek, csak késõbb.A parlagfû elleni védekezés
fõ szempontja, hogy a virágzás, pollenképzõdés elõtt kerüljön sor a teljes kiirtásra, és az oldalhajtások képzõdésének megakadályozására. A Parlagfû ellen folyamatosan kell küzdeni.A védekezésnek három módszere van.
Kézi gyomlálás, mely során teljes egészében eltávolítjuk a növényt. Ezt a technológiát nagyon alacsony teljesítménnyel lehet alkalmazni, viszont nagy jelentõsége van és lesz továbbra is, különösen játszóterek, homokozók, parkok, szórvány elõfordulásos parlagfû élõhelyek mentesítésénél, ahol a kémiai védekezés mellõzendõ, illetve célszerûtlen. A virágzás elkezdõdésekor már nem érdemes ezzel a módszerrel védekezni, mert különösen gyerekeknél - a nagy mennyiségû pollennel történõ érintkezés kiválthatja az esetleg addig rejtett túlérzékenységüket.
Kaszálás, amely alapjában véve nem jelenti a parlagfû kiirtását, mert a növény az alacsonyan elhelyezkedõ oldalrügyeibõl 3-4 oldalhajtást nevel, és ugyanolyan intenzitással virágzik néhány hét múlva. Általában 3 kaszálás biztosít megfelelõ eredményt. A háromszori kaszálás költsége viszont nagyon magas. Az egyszeri kaszálás a virágzást közvetlenül megelõzõ idõszakban a leghatékonyabb.
Kémiai védekezés. A parlagfû irtása gazdaságosan csak gyomirtó szerek felhasználásával érhetõ el. Vegyszeres gyomirtást nem szabad alkalmazni különösen frekventált helyeken, játszótereken.
Az egyén és a kis civil szervezetek számára egyértelmûen csak az elsõ módszer választása marad reális alternatíva. A kaszálás és a vegyszeres gyomirtás önkormányzati feladat, vagy legalább is annak kellene lennie. Az Önkormányzat törvényes joga, hogy a parlagon hagyott termõföldek tulajdonosait felszólítsa a terület gyommentesítésére, sõt annak elmulaszása esetén szankcionálja is a mulasztót. Erre sok településen van már példa szerencsére.
Magyarország fertõzöttsége 1988-ban az FM adatai alapján.
A médiumok által sokat népszerûsített módszer a parlagfû kézi kigyomlálása. Nem tanácsos ezt úgy végezni, kesztyû nélkül szedjük össze, ráadásul megkésve, a virágzás megindulása után a környezetükben megtalálható gyomokat, mert ezzel már nagy veszélynek tehetjük ki magunkat. A nagy tömegû pollennel való érintkezés kiválthatja az esetleg addig rejtett túlérzékenységüket. Ezért nagyon fontos, hogy virágzás elõtt, és akkor is kesztyûben végezzük a gyomirtást!!!